Oldal megjelenítése: 27/30. Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
| Cím: | Szerelem: | ||
| Cím: Vágyam hozzád |
Vágyam hozzád száll..... Széttárom karjaim és szorosan beléjük zárlak. Hozzám mindig futhatsz, tudod, hogy szívesen várlak. Ha a két szemed fénye már újra boldogan ragyog, akkor biztosan tudni fogod, hogy én vagyok az Őrangyalod. Gyere Angyal, mert szükségem van rád, érezni szeretném a kezed bársonyát: Ahogy lágyan fáradt arcomhoz érsz, oly szelíden, ahogy egy sóhaj útra kél bennem. Gyere és hozd el a szívembe a Fényt, meggyötört lelkemnek adj újabb reményt! Gyere és suttogj nyugtató szavakat, míg bennem a bánat végleg elapad! Gyere, hogy láthassam szelíd mosolyod, melyből a szeretet fénye rám ragyog! Gyere és maradj itt addig velem, míg lelkem megnyugszik és visszatér a hitem! Míg végre én is elhiszem, hogy az Élet még szép lehet veled! 
|
||
| Cím: | Szerelem: | ||
| Cím: Angyali szeretet |
Angyali szeretet szívemnek belső szerelméből Angyal tekintete rám talált, ott volt mellettem, míg rám talált. Ha az életedet veszed újra fontolóra, és a szívedet próbálod meggyőzni, hogy végleg leteszel róla, mert a bánat már nagyobbá vált, mint a szeretet, ott leszek és megmentem összetört lelkedet. Bízz bennem, én elkaplak, ha zuhansz, feltárom előtted az utat, amelyet hiába kutatsz, széttárom szárnyaimat és elrepülök veled oda ahol minden egyes pillanat egy valóságos csoda. Mert én vagyok az őrangyalod , ha eleged lett már a magányos éjszakákból, semmi jót már nem vársz a nagyvilágtól, én ott leszek neked. Összeroskadva sírsz, nem tudva mit kaphatsz még a sorstól, én ott leszek neked, és megvédelek a bizonytalan holnaptól. Ha elveszted a hited, és nem tudod, merre szaladj, jussak eszedbe újra, és ismét felém haladj. Mondj csak annyit, hogy társaságra vágysz, és én ott leszek mindig, hogy szívemmel újra játssz. Higgy nekem, nem hagyom, hogy leess! Boldogságot adok, hogy mindig csak nevess! A végső pillanatban fogom meg a kezed, és az egész világot odaajándékozom neked, csak ne taszítsd el lelkemet. Mert több, mint a barátod vagyok...Bízz bennem, én elkaplak, ha zuhansz, feltárom előtted az utat, amelyet már régóta kutatsz. 
|
||
| Cím: | Szerelem: | ||
| Cím: Szerelemmé átalakulva |
Ellenszenvből nagy szerelem..... Előfordulhat életünkben egy különös találkozás folytán, hogy az első pillanatban mikor meglátod őt, legyen az női szemmel, vagy férfi szemmel nézve, a két ember az első találkozás alkalmával nem vonzalmat, hanem ellenszenvet érez egymás iránt. Nagyon érdekes szerelem lesz belőle, ha ez a két ember idővel aztán egymásba szeret, mivel ebben az esetben érzelmek hullámhossza változik meg legbelül, vagyis negatív érzések alakulnak, formálódnak át, szenvedéllyé és szerelemmé. Mivel mind két fél nagyon megdolgozik ezért a szerelemért, ezért általában tartós kapcsolattá formálják át a szerelem érzését. Lélektől-lélekig szerelem lesz belőle, hisz küzdelem lett egymásért. Bármilyen gyötrelmesen is indul ez a kapcsolat, mélyrehatóbban fedezik fel egymást a szerelemesek, és plátói szerelemmé forrhatja ki magát. Ők spirituális testvérként élik meg szerelmük első szakaszát, majd karmikus korforgásba kerülnek, és karmikus szerelemmé válnak érzelmeik. A gyűlöletből lett szerelem erősebb, mint a szerelemből lett gyűlölet. A szerelemből lett gyűlölet vége általában válás. A gyűlöletből lett szerelem, életre szóló párkapcsolattá forrja ki magát.... 
|
||
| Cím: | Szerelem: | ||
| Cím: Hiányzol |
Hiányzol Hiányzik az illatod, az ízed, minden egyes rezdülésed. Hiányzik a hangod, karod, amint szorosan körém fonod. Hiányzik megnyugtató szuszogásod, tested melege. Hiányzik a tudat, hogy itt vagy velem. Hiányzik szemed meleg barna fénye. Hiányzik, hogy lássam, tekinteted engem keres. Hiányzik a csillogás, mely elmondja, mennyire szeretsz. Hiányzik, hogy viszonozhassam mit szemed üzen. Hiányzik az érzés, hogy tudom: szeretsz. Hiányzik minden egyes mondatod, mozdulatod. Hiányzik a csókod, ölelésed, szerető kézfogásod. Hiányzik a jelenléted, a társaságod, mosolyod. Hiányzik kezed minden érintése, mivel testem bebarangolod. Hiányzik reakciód, mit csókjaimmal belőled kiváltok. Hiányzik minden nap, óra, perc, mit Veled tölthetek. Hiányzik a gondolat, mely zakatoltja, mennyire jó Veled. Hiányzik a tudat, hogy velem vagy, és nem hagysz el sosem. Hiányzik az érzés, melyből tudom: kimondhatatlanul szeretlek. Hiányzik a pillanat, mely csak a miénk, és tudom: az öröknél nem rövidebb. :' Nem tudtam, milyen az igaz szerelem, míg téged egy nap el nem veszítettelek. Azóta bánom én minden egyes szavam, amit akkor haragomban neked mondtam. Egy világ dőlt össze akkor és ott bennem, addig azt hittem, minden hibámmal szeretsz. Most már tényleg csak abban reménykedhetem, hogy visszataláljon hozzánk a szerelem, megbocsájtsam én is minden egyes szavad, melyek szívemben hatalmas sebet hagytak. 
|
||
| Cím: | Szerelem: | ||
| Cím: Te vagy nekem |
Te vagy, kinek tekintete a szépről mesél, Te vagy, kinek törékeny lelke folyton remél, Te vagy, ki nekem eddig nem lehetett még senki. Te vagy, kit lehetetlen elfeledni. Te vagy, kinek minden mozdulatától szívem úgy ver, Te vagy, kire szemem már nézni sem mer, Te vagy, ki nélkül létezni nem tudok, Te vagy, kit gondolataimból kiűzni nem bírok... Te vagy, ki a gyönyörű szót szívembe véste, Te vagy, ki beástad magad lelkembe oly mélyre. Te vagy, ki nekem a világot, a létet jelenti. Te vagy, ki megtanított engem a legszebbre: szeretni. Te vagy, óh te, ki elhozta az örök nyarat. Te vagy, ki zavarttá teszed pillantásomat, Te vagy, aki nélkül lelkem darabokra szakad, s akit utálni nem lehet... Az is te vagy. 
|
||
| Cím: | Szerelem: | ||
| Cím: Ez a szerelem nem sikerült |
Ez a szerelem nem sikerült....egy vallomás magamnak... Ott ültem szótlanul, magamba zárkózva, és némán fájó szívvel. Mondjam-e? Hallgassak? - s név nélkül szóljon-e vádam, vagy mindenki előtt verjem-e dobra? -hogy mennyire fáj a szerelem ÉRZÉSE. Ki vagy? -számomra már oly távol. Nem kell név, hogy még panaszom se legyen vajon megőrzöd - e emlékem? - sóhajtva kérdezem, és ne az én versem hordja a híredet el. Míg jó volt minden, biztos volt építménye hajómnak, a szerelmünk virágzó tengerré alakult át szívemben. Elsőnek jöttél társamul akkoriban. Most, mert elfordult a Szerencse, sehol se vagy, ámbár, szükség inkább most volna reád igazán: Színlelsz, hadd higgyék: sose ismertél, s nevemet ha hallod, rákérdezel: - Ki is volt Ő? ugyan ki is ő? Az vagyok én, akihez, bár nincs ínyedre, ha mondom, gyermekkortól köt régi baráti kapocs. Az vagyok én, ki először tudtam gondjaid, és ki éppúgy osztottam szórakozásaid is. Az, ki az asztalnál veled ültem - szinte családtag, s úgy vélted: költő én vagyok, én egyedül, ki hangosan hirdette, hogy szeret! Vagy sose kedveltél: akkor színlelted az érzést? -vagy ha igen: hát nem vagy nagyon állhatatos. Nos hát, bökd ki, miféle harag tett ennyire mássá; Elfordultál, megszűnt számodra a varázsom. - Mondd, mit tettem? - Mond miért nem vagy már velem? Kétlem ugyan, de olyasmit hallok, hogy csúfolódtál, mert elbuktam, hogy még a szavad se kímélt. Elszárítom a könnyem irántad: -majd beletörődöm, hogy mással hálsz, mással osztod meg gondolataid. - Azt mondják, ez az istennő lábujjhegyen áll, csak mással hál. Forgandó kerekén, s ingatagon lebeg ott a LELKEM. - MI LESZ MOST ÉNVELEM?! 
|
||
| Cím: | Szerelem: | ||
| Cím: Vágy |
Vágyad a szerelem... Hogy ki az igazi számodra? Milyen is egy lélek társ? Az, kinek megérted minden kimondott és elhallgatott szavát. Kinek a szeme számodra nyitott könyv, és ha ezeket a szemeket elönti a könny, akkor te adod a válladat, hogy kisírja magát, s közben halkan megkérdezed: Mi bánt? Ki elmondja neked minden baját, és te meghallgatod és segítesz megoldani a gondját. Kit sose akarsz túlszárnyalni, legyőzni, kit sose tudnál igazán mellőzni. Akit tisztelsz, s érdekel, hogy mi van vele, s a bajban mindig kiállsz mellette. Nem érdekel, hogy kis hibát követett-e el, vagy nagyot, a bajban akkor is örökre együtt maradtok. És milyen érzés, ha neked van egy igaz ikerszerelmed? Felemelő dolog nem gondolod? Ha van egy ember, ki megérti minden bánatod, s neki elmondhatod minden gondolatod. Kivel érzed, hogy nélküle nem vagy egész, ha ő nincs a fél éned elvész. Ki minden esetben kitart melletted, s a vállára hajthatod a fejed, ha a sors sírásra késztetett. Kivel megbeszélheted minden benső dolgodat. Kiről tudod, hogy a hátad mögött rólad sose mondana rosszat. Kinek látványa mindig örömet okoz, s ő csillapítja a fájdalmadat, ha a sors kegyetlenül felpofoz. Ki biztat, s reményt önt beléd, s aki minden bajban megállja a helyét, ki sosem szól le, s megbecsül, s kiálltok egymás mellett rendületlenül. Az igazi lelki társ hatalmas érték, hogy mekkora arra nincs is mérték. Az igaz barátot szeresd benne, becsüld meg, s éreztesd vele, hogy milyen fontos, mert ha nem vigyázol rá, a sors ilyen értéket hamar elkoboz. Mert sok dolgot elveszíthetsz az életben, de az igaz vágy mindig ott lesz benned, és nem hagy elveszni a végtelenben. Tenéked adom világom, bánatom, és örömöm. Fogadd el kedves! Hálásan köszönöm!! Nézd csak! Itt vagyok, elbújtam ezekben a sorokban. Szeretnék benne maradni, szívedben egy sarokban. Ha netán magadba nézel, eztán mindig megtalálj. Szívesen eljövök hozzád, szólj csendben, vagy kiabálj, ott leszek veled életed minden egyes percében. Megmutatom majd magamat, álmaidnak tükrében. Varázs órák éjjelén, s együtt rohanunk a mesékbe Te... meg Én! Társ az, ki melletted áll, ha a porszemet a szél elhordta már. Társ az, ki mindig fogja a kezed, akkor is ha az élet megvezet. Társ az, ki a barátod marad, ha a szerencséd messzire szalad. Mily boldog vagyok, meddig mennek Boldogságom határai!... Sőt nincs is annak nincs határa, úgy nyúlik által lelkemen, miként a föld felett az ég, mely jelen van, cseppjében egy gyöngy, Te vagy nekem az életem. Szerelmemnek..... 
|
||
| Cím: | Szerelem: | ||
| Cím: A szerelmes angyalod keresése |
A szerelmes angyalod keresése Amikor a parkba kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felreppen előtted az első rigó, akkor már tudnod kell, hogy szerelmed észre vette lépteid. Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, hallod lágy lépteit közeledő szerelmednek, ahogy a fák között lassan feléd lépked.. Te már tudod, hogy ezt a szellőt az angyal rázta elő köpenye ráncaiból, angyalod küldte hozzád. A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündérke les rád, ahogy közeledik hozzád szerelmednek szíve. Ha a bánat már nagyobbra nőtt, mint a szerelem benned, ott leszek és meggyógyítom darabokra tört szívedet, és angyali tekintetek egymásra szegezed..... Vágyad tengerén járt szerelmed. 
|
||
| Cím: | Szerelem: | ||
| Cím: Érzem ha itt vagy velem |
Ó, hogy szerethetnélek itt. Tiéd e szív, merész, lángoló évem s szívem, gőgöm. Egész fehér rózsáktól illatos minden költészetem a tiéd; és mégsem ismerlek, hiába minden mindenség, nem lellek, csak a képzeletem szárnyán érezlek. Mert azt tudom, ha velem éreznél, vélem élnél, velem lennél te itt, velem rejtőznél ott a réten, a csillagok tükrében nevetve csókolnál, fölöttünk a kék ég, mellettünk hűs patak, s a lombok összeérnek. Te vagy képzeletemben és én! A napfény hullna csak ránk, hallgatnánk, hogy a szél neved suttogná, bennem élsz, hisz a szerelem járja át lelkem. Szerelmünk, és a szánk némán egymásra forrna; s érezném ajkad, mily varázslat vagy rózsám. Fényét veszem nagy, szép szemednek. Nagyon szeretlek.
|
||
| Cím: | Szerelem: | ||
| Cím: Szerelmi vallomás |
Szerelmi vallomás Amit a szívedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt; amit szemeddel sejtesz, a szíveddel várd ki azt. A szerelembe mondják elégsz a forróságtól, aki benne él az tapasztalta. De úgy kell a boldogság és a szerelem, mint egy falat kenyér. S aki él, mind-mind ezt az érzést kéri angyalától, a vágy, szerelem érzését magát a földi angyalát. Amit szemeddel sejtesz, kezeddel fogod meg azt, álmaid hívószavát. Akit szívedbe rejtesz, kérd vagy csókold meg azt! Ölelésünkben összeér talán a szív, talán a hit, a szerelembe vetett hited. Az éjszakában összeköt talán a fény, talán a ködös hajnal. Mi hát - mi egybetart ? -Talán szeretsz. -Talán csak kívánsz. Mindegy. Most hozzám tartozol. S enyém leszel valamikor. Egyszer majd minden összeköt: a szív, a fény, a hit. Ami szép az egyben jó. Ami kép az egyben szó. Mégis mondd mit érez a szív itt bent, mondd mi ez mit a csend idecsent , hol van erre szó???Mosolyogsz, nevetek, figyelem szemedet. A gondolatom hol jár, mosolyogsz, és én nevetek. Szavakat keresek, de nem találok már, csak ölellek, csókollak érezlek már. 
|
Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27
28 29 30
Magyar fordts: PHP Studio - Warner
Powered by PHP guestbook 1.41 from PHPJunkyard - Free PHP scripts