Vissza a weblapra .

Oldal megjelenítése: 3/44. Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

Név: Történetek:
Név: K.C.Evi
Autobuszban...
Szombat este volt,egy kozepes utazotaskat megraktam par ruhadarabbal es ajandekokkal.A busz mar a peronon volt,mikor odaertem.Jegyem volt elovetelben,igy az ulesem szama is ki volt jelolve.A jegykezelo es a buszvezeto helyezgettek el a csomagtaroloban a borondoket,utazotaskakat.Felszalltam a buszra.Az ablak melletti ulesre szolt a jegyem,akinek orultem,mert az a kedvenc helyem.Faradt voltam,munkabol jottem,mielott elidultam.Kenyelmesen elhelyezkedtem a ket oranyi utazashoz.
Beküldve: May 9, 2018
 
Név: Történetek:
Név: Franky
Tudom, hogy el kellene felejtenem őt , de nem megy........

Nagy szerelemnek indult a találkozásunk. Egy szép nyári estén pillantottam meg életem szerelmét. Már az első találkozásunk mesébe illően kezdődött. Kificamodott bokával sántikálva sétált a járdán, ahogy megláttam. Odaléptem hozzá, és kedvesen megkérdeztem tőle:
-Segíthetek valamiben?
-Tedd helyre a bokám, és segítesz- hangzott fájdalmas mosolyában.
Megvizsgáltam a bokáját, mert rezisztens orvosként gyakoroltam a helyi kórházban, ezért kapóra jött a tudásom.
-Tündi vagyok, és nyújtotta a kezét felém.
-Én doki, vagyis Ricsi doki, és ámulattal néztem, ahogy fájdalmas pillanataiban is tud mosolyogni.
Lassan, óvatosan lépkedve kísértem őt haza. Éjfélkor már éreztem, hogy forr körülöttünk a levegő, mivel nem hagytam magára.
Egyedül volt a lakásában, nem gondoskodott róla senki, ahogy elnéztem. Minden lépése fájdalmasnak bizonyult, ezért kiszolgáltam őt, mintha a szolgája lettem volna, hogy minimálisra csökkentsem neki a mozgását.
-Pihenj csak, itt vagyok veled!-mondtam szolgálatkészen, és nem is tudtam miért lettem ilyen kedves vele. Bár ahogy szemébe néztem Tündének éreztem több volt a tűz, a vágy bennem, mint a segítség hajlam.
-Talán ez az első látásra szerelem? Eddig minden nőt elsőre megkaptam, ha akartam, ő meg itt volt előttem, és a bokáján kívül, amit borogattam neki, máshoz nem nyúlhattam.
-Nagyon kedves vagy Ricsi, én még ilyen férfival nem találkoztam.
-Hogyan lehet az, hogy ilyen szép nő egyedül van?
-Most vagyok csak egyedül, mert a férjem kiküldetésen van..
-Van férjed? Hol a gyűrű a kezedről?
-A minap elvesztettem, és még nem tudtam pótolni, mert a férjem gyűrűjére várok, hogy ugyan olyat tudjak majd elkészíttetni.
-Téged nem vár otthon senki?...Már menned kéne elmúlt éjfél!
-Nem hagylak magadra, amíg ilyen nehezen jársz-kelsz...
-Igazad van, nem könnyű, csak a férjem van már nekem, a csajok, barátnőim meg nem érnek rá gondozni.
-Biztos, hogy nem akarsz haza menni?
-Holnap ügyeletben leszek, de amint tudok jövök és segítek neked. Ezzel elbúcsúztunk.
Egész nap ő járt a fejemben. Miért ez-az érzés, hisz férjnél van? Szavaiból ítélve, még szereti is a férjét.
Minden nap hűséges kutyaként loholtam hozzá, de a három lépés megmaradt közöttünk.
-holnap hazajön a férjem, mondtam szomorú elcsukló hangon. Drága doktorom, nem találkozhatunk többet.
Kelletlen mosoly volt az arcomon, de beletörődtem az elmúló, fájdalmas szakítás gondolatában, hogy többet nem láthatom őt.
Elbúcsúztam tőle, közben a járása is stabilabb lett.Hiába tudtam, hogy egyszer vége lesz, még nem tudtam elfelejteni őt. Nem cseréltünk telefonszámot, nem kerestem őt, de az érzés, amit akkor éreztem iránta, amíg együtt voltunk, egy életre beleforrt a szívembe. Sokat gondolkodtam azon:-vajon ilyen lehetett az igaz szerelem érzése? Meglátni, megszeretni, és mégsem lehet az enyém.....
Jöttek, mentek a nők az életemben. Igaz egyiknek sem ficamodott ki a bokája, hogy talán a gondoskodással kezdődő találkozás más érzéseket hozott volna ki belőlem. Nem tudtam elfelejteni, gyakran sétáltam azon az útvonalon, ahol találkoztunk, hátha a véletlen találkozás újraindíthat majd valamit, de többet nem találkoztunk, véletlen sem. Tudom, hogy el kellene felejtenem őt, de nem ment hosszú éveken át sem................
sm578


Beküldve: April 29, 2018
 
Név: Történetek:
Név: Gábor
Mondvacsinált szerelem.........

Vidéki magányomban nőttem fel. Apám szigorú tekintete kíséretében éltem napjaim, anyám bólogatott és nem mert ellentmondani apámnak, így aztán mindig apám mondta ki az utolsó szót.
Még a nevemet sem mondta ki soha,.csak kis gidának szólítottak a szüleim. Őstermelőként, jószágok között nőttem fel. Gazdaságunk versenyezni akart a szomszéd nagybirtokossággal, de valahogy sosem sikerült utolérni őket. Apámnak egy nagy álma volt, hozzáadjon a szomszéd fiához, és a két birtok egyesüljön, immár az unokák által majd. Folyton mondogatta:
-Lányom, kis gidám, menj játszani a szomszéd fiával!-No, menj már!

Én rühelltem már kiskoromtól fogva Pistit, mert egy piperkőc, beképzelt, fellengzős majomnak tartottam. Folyton lealázott ahol csak tudott.
-Na ettél ma valamit?-kérdezte nagyképűen, és odadobott egy kenyeret .
-Egyél kis gida, mert még a végén töpörödött maradsz! -és odadobott egy kenyeret, na persze jó száraz volt, és gúnyosan nevetett közben. Ő meg majszolta a nutellás kenyerét. Körülbelül így kell elképzelni játszási technikánkat.

Ahogy nőttünk, növögettünk, már némi változáson mentünk keresztül. Nem nevetett rajtam, nem cikizett. Nagyon jó tanuló voltam, míg ő mindig azt mondta, minek tanulni, az egész gazdaság rá vár. Én állatorvosnak tanultam, ő meg nap hosszat csak lovagolgatott, és a birkák közelében álmodozott, legújabb mesés autójáról. Nap hosszat autós újságok bűvöletében élt. Én gyalog jártam, ő megint vett egy új sportautót, és villogott a lányoknak.

Eltávolodtunk egymástól Pistivel.. Apám nem nézte jó szemmel, de nem tudott mit tenni, nekem el kellett mennem tanulni egy másik városba, ezért ritkán jártam haza. Viszont, ha hazaértem Pisti folyton valahogy az utamba került..
Pisti, jóképű magabiztos férfivé cseperedett, ott állt előttem, mikor karácsonyra hazaérkeztem. Mentem volna tovább, mert nem érdekelt volna a fellengzős dumája, de helyette teljesen megváltozott velem szemben.
-Gidácska , mi helyzet? Jól megy az iskola? -érdeklődött
Jókat beszélgettünk, és megállapítottam valaki jól fejbe verhette, mert rá sem ismertem.. Hirtelen megragadott, behúzott a kocsijába...
-Gyere, elmegyünk vásárolunk neked ruhákat, meg amit akarsz!
Tiltakoztam, keservesen mondogattam, hogy nem kell, de ennek ellenére nem tűrt ellentmondást. Elvarázsolt nagylelkű ajánlatával, és bevallom már szinte rongyos ruhákban jártam, mert a tandíj elvitte minden pénzünket.


Gyönyörű karácsony volt. Pisti csakugyan csodálatos átváltozáson ment keresztül. Ugyanakkor lehullott róla minden merevsége, sutasága, igazi férfi lett belőle. Eszembe jutott, ahogy néztem Pistit apám szavai...(Nem lehet más a férjed, csak Pisti,senkimás..érted! )

Veleszületett méltósággal mozgott, és úgy bánt velem aznap, mint egy királylánnyal....
Érzelmes volt, és kedves.
Egy ékszerbolt előtt haladtunk el...
-Gyere, veszek neked egy emléket. Talán egy gyűrűt!
Megdöbbentett, de rá hagytam, mert viccnek gondoltam minden szavát. És tényleg vett egy gyűrűt nekem,egy gyémántosat. Ámultam őt, és értetlenül néztem a szemébe.
- Mit fog szólni a barátnőd?-ha megtudja.
-Kit érdekel!- nem kell izgulni, nem biztos, hogy érdekel, amúgy nem komoly ő.
-Mit kérsz cserébe ezért a sok ajándékért?-kérdeztem. Tudtommal, manapság semmit sem adnak ingyen!?
Pisti rám nézett, és tágra nyílt szemekkel csak annyit mondott..
-Semmit...,- ez gyerekkorunk emlékeinek ajándéka.....Majd folytatom az udvarlást akkor, ha te akarod....ha készen állsz arra, hogy szeress!....Ezzel elbúcsúzott tőlem, és kitett a házunk előtt.....
-köszönöm neked, és homlokon csókoltam, ő csak nézett, és még visszacsókolni sem mert.....

Apám már leskelődött a szobánk ablakán, és megjegyezte, -na végre, talán teljesül az álmom!......

Faggattak, minden részletre alaposan lereagálták, hogy ő az igazi..-látod lányom ő az igazi!-bizonygatta apám, és morzsolgatta tenyerét...bizonygatták anyámmal....

Valóban ő lenne?!-egész éjjel ezen gondolkodtam..

Pisti sem aludt, bámulta a plafont, és nagyokat sóhajtozott.

Másnap Pisti szörnyű napra ébredt. Rettenetes betegség támadta meg a nyájat.
Futott át a szomszédba hozzánk..
-Gidám segíts! Mit tegyek? Az állatok elkezdtek hullani! Rögtön kaptam a ruhám.. futottunk, és mentettük, ami menthető volt..
Hála a gyors szakértelmemnek, az állatok nagy részét megmentettem. Már kezdtem megérteni azt, miért teremtett egymásnak bennünket a sors....
sm573


Beküldve: April 22, 2018
 
Név: Történetek:
Név: K.C.Evi
Röpke találkozás
Mikor kiléptem a kapun,kerékpárommal bajlódtam.A zárral...A kulcs nehezen fordult a zárban.Sietnem kellett,hogy elintézzek még egy pár fontos ügyemet.
Ismeretlen férfi nézett felém.Állt a fal mellett,kissé távolabb.
-Ahhh!Mi van ezzel a zárral?-kérdeztem magamban.
Melegséget éreztem,a férfi felé pillantottam.A távolba nézett.
-Sikerült kizárni!-futott át rajtam a gondolat.-Az ismeretlen tekintetétől ügyetlenkedek.-Feléje tekintettem. Valóban engem nézett.

Elindultam. Sietős léptekkel toltam a kerékpárt. Az elintézendő ügyekre gondoltam. A férfi napszemüveget viselt,azt hiszem,ha újra látnám anélkül,talán meg sem ismerném...
Az átjárónál,arra pillantottam,ahol előzőleg állt,de már nem volt ott.Ki lehetett?-gondoltam kérdőn.
Véletlen volt,hogy éppen akkor,ott tartózkodott,mikor én kiléptem a kapun.A pillantások,csak reflexszerű emberi tulajdonságoknak köszönhetők. Mégis szép érzésekkel telt a napom. Kitöltötte lényem egy ünnepélyes jó érzés.Egy pici öröm,melegség.

Mikor arra a pár pillanatra gondolok,míg zártam ki a kerékpár lakatját,és arra az érzésekre,melyek akkor,ott ébredtek érzelmi világomban;gondolhatom azt is,annak alapján,amiben hiszek,hogy nem volt véletlen a találkozás.Lehet nem az első,de nem az utolsó sem...Ha eljön az ideje,látni fogom még,ha úgy kell,hogy legyen. Az is lehetséges,ő már tudja,de az is,hogy ő sem.
Az igaz szerelem,igazi társunk...nem tudhatjuk előre,mikor,hol bukkan fel .(?)Tesszük a dolgunkat,ami előttünk van,és az út szépségét keressük.(Vége)
sm569


Beküldve: April 20, 2018
 
Név: Történetek:
Név: K.C.Evi
Mikor arra a par pillanatra gondolok,mig zartam ki a kerekpar lakatjat,es arra az erzesekre,melyek akkor,ott ebredtek erzelmi vilagomban;gondolhatom azt is,annak alapjan,amiben hiszek,hogy nem volt veletlen a talalkozas.Lehet nem az elso,de nem az utolso sem...Ha eljon az ideje,latni fogom meg,ha ugy kell,hogy legyen.Az is lehetseges,o mar tudja,de az is,hogy o sem.
Az igaz szerelem,igazi tarsunk...nem tudhatjuk elore,mikor,hol bukkan fel.(?)Tesszuk a dolgunkat,ami elottunk van,es a ut szepseget keresseuk.(Vege)
Beküldve: April 20, 2018
 
Név: Történetek:
Név: K.C.Evi
Elindultam.Sietos leptekkel toltam a kerekpart.Az elintezendo ugyekre gondoltam.A ferfi napszemuveget viselt,azt hiszem,ha ujra latnam anelkul,talan meg sem ismernem...
Az atjaronal,arra pillantottam,ahol elozoleg allt,de mar nem volt ott.Ki lehetett?-gondoltam kerdon.
Veletlen volt,hogy eppen akkor,ott tartozkodott,mikor en kileptem a kapun.A pillantasok,csak reflexszeru emberi tulajdonsagoknak koszonhetok. Megis szep erzesekkel telt a napom.Kitoltotte lenyem egy unnepelyes jo erzes.Egy pici orom,melegseg.
Beküldve: April 20, 2018
 
Név: Történetek:
Név: K.C.Evi
Ropke talalkozas
Mikor kileptem a kapun,kerekparommal bajlodtam.A zarral...A kulcs nehezen fordult a zarban.Sietnem kellett,hogy elintezzek meg egy par fontos ugyemet.
Ismeretlen ferfi nezett felem.Allt a fal mellett,kisse tavolabb.
-Ahhh!Mi van ezzel a zarral?-kerdeztem magamban.
Melegseget ereztem,a ferfi fele pillantottam.A tavolba nezett.
-Sikerult kizarni!-futott at rajtam a gondolat.-Az ismeretlen tekintetetol ugyetlenkedek.-Feleje tekintettem.Valoban engem nezett.
Beküldve: April 20, 2018
 
Név: Történetek:
Név: K.C.Evi
Röpke találkozások...
Mikor először láttam őt, ott még én négy éves voltam.Ő sírt,én szerettem volna megvigasztalni...Anyám fogta a kezem,ő a nagymama karján ült.
Ahogy nőttünk,úgy röpke találkozásoknál tekintetünk összetalálkozott-,ami elég ritkán történt meg,mert távol laktunk egymástól,nagyon beszédes volt.Középiskolás korunkban,már nem is emlékszem,hogyan,de valahol megismerkedtünk.Láttak bennünket sétálni együtt.Mivel mind a ketten eléggé közismert családban nőttünk,hamar felfigyeltek ránk...

...Egy alkalommal,a trafikos nénivel beszélgettem,mivel nála lehetett tudományos folyóiratokat rendelni,közelebbi ismeretségben voltam;o említette a fiút,és hogy tud rólunk.A nagymamája ellenzi a kapcsolatunkat,mert ideológiai különbség van a családjaink között...
Egy alkalommal többet voltunk együtt,mert egy barátnőm lehetővé tette,de érdekes módon,csak mint két pajkos kis gyerek,viccelődtünk, nevetgéltünk,beszélgettünk.Tetszéssel szemléltük egymást.Ő dicsért,én nem mondtam semmit,csak örültem.

...Múlt az idő,sok miden történt velünk,körülöttünk,mi csak egy különös kapcsolatban maradtunk.Mosolygós köszönések,néha beszélgetések ha találkoztunk véletlen...
Nem tudtam róla sokat,de úgy igazából nem is érdekelt.
Mikor már elvált asszony voltam,problémáimmal küzdöttem,találkoztam egy barátjával,akivel beszélgettem jelenlegi helyzetemről.Sajnálkozott,de azért mosolyogva bejelentette,hogy nősül a közeljövőben.Gratuláltam neki.

...Pár nap múlva megjelent a barátom,mert így nevezhetem őt.Eljött hozzám.Elmesélte keserű tapasztalatait a házasságából,s mint mondta ő is elvált...
Másnap munkanap volt,ezért tapintatosan a tudtára adtam,hogy szeretnék pihenni.
Csodálkozva nézett rám,de megértette,és elment. Azután már nem találkoztunk.
Éltem az életem.Igyekeztem megteremteni magamnak és magam körül egy szebb világot.

Nem túl sok idő után,hogy látogatóban volt nálam barátom,felkeresett egy nő.
Elmondta,hogy hozzám küldtek,hogy tőlem kérjen tanácsot,mivel abortálni akar,de elutasították a ginekológián,mert törvényesen még nem vált el és az apa beleegyezését kérik. Ezt mondta és sírva fakadt.
-Miért nem beszélsz vele?
-Szólni sem akar hozzám,rám sem néz.
-Mi az oka?-kérdeztem. Ő hallgatott.
Megkérdeztem a férje nevét, meglepetésemre a barátomról volt szó.
-Ismerem a férjedet-mondtam.

-Ismeri a férjemet?-kérdezte a nő csodálkozva,tágra nyílt szemmel szájjal...
-Igen!És azt mondhatom róla,hogy egy nagyon szépen nevelt és rendes gyerek volt,most is egy normális,rendes embernek ismerem.-mondtam neki kedves, de határozott hangnemben.
-Biztos vagyok benne,hogy megtudod beszélni vele ...
-Hogy,...ha szóba se áll velem?Jöjjön velem maga is,hátha akkor...
-Nem!Neked kell beszélned vele!Légy határozott!Meg fog hallgatni,biztos vagyok benne.Légy őszinte!...

...Egy-két év után láttam őket,három gyerekkel...Kettőt vezettek,egyet az apja a karján vitt.Tekinteteink találkoztak.Békesség sugárzódott.
Az élet terhei miatt,a tekintetünk lehet komoly,szomorú...de tiszta lelkiismerettel,felelősségeinket vállalva az életben, a lelkünk lehet mosolygós. Ha lehetőséget adunk magunknak,...hogy örüljünk annak ami van,belső dallamokat dúdolhatunk,mosolygós tekintettel,röpke pillanatok szépségéért,testi érintés nélkül, egy szerelem volt./Vége/
sm563


Beküldve: April 15, 2018
 
Név: Történetek:
Név: K.C.Evi
...Egy-ket ev utan lattam oket,harom gyerekkel...Kettot vezettek,egyet az apja a karjan vitt.Tekinteteink talalkoztak.Bekesseg sugarzodott.
Az elet terhei miatt,a tekintetunk lehet komoly,szomoru...de tiszta lelkiismerettel,felelosegeinket vallalva az eletben, a lelkunk lehet mosolygos.Ha lehetoseget adunk magunknak,...hogy oruljunk annak ami van,belso dallamokat dudolhatunk,mosolygos tekintettel,ropke pillanatok szepsegeert,testi erintes nelkul, egy szerelem volt./Vege/
Beküldve: April 11, 2018
 
Név: Történetek:
Név: K.C.Evi
-Ismeri a ferjemet?-kerdezte a no csodalkozva,tagra nyilt szemmel szajjal...
-Igen!Es azt mondhatom rola,hogy egy nagyon szepen nevelt es rendes gyerek volt,most is egy normalis,rendes embernek ismerem.-modtam neki kedves, de hatarozott hangnemben.
-Biztos vagyok benne,hogy megtudod beszelni vele ...
-Hogy,...ha szoba se all velem?Jojjon velem maga is,hatha akkor...
-Nem!Neked kell beszelned vele!Legy hatarozott!Meg fog hallgatni,biztos vagyok benne.Legy oszinte!...
Beküldve: April 11, 2018
 

Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

Magyar fordts: PHP Studio - Warner

Powered by PHP guestbook 1.41 from PHPJunkyard - Free PHP scripts