Oldal megjelenítése: 7/7. Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7
| Cím: | Történetek: | ||
| Cím: Franky |
Őrangyalom Járkált a keskeny úton, néhol rövidített a pázsiton át. A személyzet nem merte zavarni. Ebédre alig evett valamit. Pincérként hiába kínálgattam neki a finomabbnál finomabb falatokat, a fal felé fordulva látni sem akart senkit, ez a magányos hölgy. A vendégsereg a szállodában jókedvűen kacarászott ahogy a falatokat ették, ez a hölgy csak nyámmogott. -Hozhatok önnek valami mást?- kérdeztem tőle meglepetten, mert a tányérján szinte semmi nem volt. Míg a többiek a zsebüket tömték már az étellel. -Most az árnyékomban járok, mindig az árnyékomban és gondolkodom, édes fiam!- hangzott a hölgy válasza kicsit lerázó hangon. -Ennek mi az oka? - furcsa mód visszakérdeztem, mert még ilyen vendéget nem láttam a hotelek történelmében. -A magány, a magány! - hangzott sóhajok közepette. Most idejutottam, most ilyen problémával küzdök, ha tudni szeretnéd. - Erre van egy jó gyógymód. Nevettem el magam, és felajánlottam a szolgálataim. - Fintorogva rám nézett, aztán elfordulva azt mondta, rendben, estére találkozzunk a parkban, és sétáljunk. -Nem volt nagy kedvem hozzá, mert pincérként egész nap lótok-futok, és estére már fájnak a lábaim, de belementem fintorogva, és próbáltam a kérésének megfelelni. Eljött az este. Egész nap azon morfondíroztam: - miről fogunk beszélgetni? Mint kiderült nem csak magányos, hanem nem a szavak embere. Leült a padra, és maga elé meredt. Én vagyok a férfi, nekem kell hangulatot teremteni, ezért elkezdtem neki táncolni, amíg a padon ült,-gondoltam hátha jobb kedvre derítem. Úgyis sötét van, a félhomályba nem látja senki a táncomat. Közben én sem láttam, és a tánc közben beleléptem egy nagy gödörbe, és eltörött a bokám. Jajgattam, jajveszékeltem, sűrűn kértem tőle bocsánatot, hogy így sikerült az esténk, miközben hívta a mentőket. - Na látod, ez az én formám .- elnevette magát, és a nevetés a torkából jött. Szégyenkezés nélkül álltunk egymással szemben és néztük egymást, amíg jött a mentő. Ez a tekintet mélyreható érzelmeket keltett bennem, ahogy magához szorított, és segített lábra állni. Ott hagyta a szállodát, és ápolt sok álló nap, míg egyszer csak azt vettük észre, hogy egymásba szerettünk. Ő lett az őrangyalom, és én az övé! A szerelem mindent megváltoztatott. Fokozatosan jutottunk el a legszebb érzéshez, és forró ölelésekhez... 
|
Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7
Magyar fordts: PHP Studio - Warner
Powered by PHP guestbook 1.41 from PHPJunkyard - Free PHP scripts