Oldal megjelenítése: 13/32. Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Gábriel arkangyal |
 Belépvén a harmadik évezredbe, II. János Pál pápa elhatározta, hogy nyilvánosságra hozza a "fatimai titok" harmadik részének szövegét. A 20. századnak, az emberi történelem egyik leggyötrelmesebb századának drámai és véres eseményei után, melyek "a földön járó édes Krisztus" elleni merényletben érték el csúcspontjukat, lehull a lepel egy valóságról, mely történelmet formál és mélységében értelmezi azt, olyan lelki dimenzióban, amelyet a mai - gyakran racionalizmussal fertőzött - közgondolkodás nem akar elfogadni. A természetfölötti jelenések és jelek a történelem írásjelei. Az emberi dolgok elevenére tapintva kísérik a világ folyamatát, s a hívőket és nem hívőket egyaránt ámulatra késztetik. E megnyilvánulásoknak, melyek nem mondhatnak ellent a hit tartalmának, a krisztusi örömhír központi tárgya felé kell irányulniuk: az Atya szeretetére, mely megtérést ébreszt az emberekben és megajándékozza őket a gyermeki ráhagyatkozás kegyelmével. Ilyen a fatimai üzenet is, mely megtérésre és bűnbánatra inditó fölszólításával az evangélium szíve felé irányít és indít. A modern kor jelenései között kétségtelenül Fatima a leginkább prófétai. A "titok" első és második része - melyeket e dokumentum megfelelő helyén a teljesség kedvéért közlünk - elsősorban a pokol rettenetes látomásáról, Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletéről, a második világháborúról és azokról az előre látható, mérhetetlen károkról szólnak, melyeket Oroszország okoz az emberiségnek azzal, hogy elpártol a keresztény hittől és a totalitárius, kommunista rendszert építi ki. 1917-ben mindezt senki nem képzelhette el: a három fatimai pásztorgyermek látja, hallja, megjegyzi, és Lúcia, a ma is élő tanú, írásba foglalja, amikor a leiriai püspöktől parancsot, a Szűzanyától pedig engedélyt kap erre. Ami a már közzétett, s ezért ismert "titok" két első részét illeti, azt a szöveget választottuk közlésre, melyet Lúcia nővér 1941. augusztus 31-én, a harmadik emlékezésben írt le; az 1941. december 8-án kelt, negyedik emlékezésben néhány megjegyzés fűzött hozzá. A "titok" harmadik része 1944. január 3-án a "leiriai Püspök Őexcellenciája és a szentséges Szűz parancsára" lett írásban rögzítve. Ennek egyetlen kézirata van, melyet itt másolatban közlünk. A lepecsételt borítékot először a leiriai Püspök őrizte. A "titok" biztonságosabb őrzése végett a borítékot 1957. április 4-én átadták a Szent Offícium Titkos Levéltárának. Erre Lúcia nővér indította a leiriai Püspököt. A levéltári följegyzések szerint Őeminenciája Alfredo Ottaviano bíboros beleegyezésével 1959. augusztus 17-én Pierre Paul Philippe OP atya elvitte XXIII. János pápához a "fatimai titok" harmadik részét tartalmazó borítékot. Őszentsége "kis habozás után" ezt mondta: "Várunk. Imádkozni fogok. Majd megmondom, mit dönöttem." XXIII. János pápa úgy határozott, hogy a lepecsételt borítékot visszaküldi a Szent Offíciumnak, s nem fedi föl a "titok" harmadik részét. VI. Pál pápa 1965. március 27-én Őexcellenciája Msgr. Angelo Dell'Acqua helyettes államtitkárral együtt elolvasta és visszaküldte a borítékot a Szent Offícium levéltárába, azzal az utasítással, hogy a szöveget nem szabad nyilvánosságra hozni. II. János Pál pápa a "titok" harmadik részét tartalmazó borítékot az 1981. május 13-i merénylet után magához kérette. Őemeninciája Franjo Seper bíboros, a Kongregáció prefektusa két borítékot adott át a helyettes államtitkárnak, Őexcellenciája Msgr. Eduardo Martinez Somalónak: egy fehér borítékot Lúcia nővér eredeti, portugál nyelvű szövegével; s egy narancsszínű borítékot, a "titok" olasz nyelvű fordításával. Augusztus 11-én Msgr. Eduardo Martinez Somalo a két borítékot visszajuttatta a Szent Offícium Levéltárának. Mint tudjuk, II. János Pál pápában azonnal megfogant a gondolat, hogy a világot Mária Szeplőtelen Szívének szenteli, s ő maga írt egy imádságot az általa "Atto di affidamento"-nak nevezett alkalomra, melynek helyéül a Santa Maria Maggiore-bazilikát, időpontjául 1981. június 7-ét, Pünkösd ünnepét jelölte meg a konstaninápolyi zsinat 1600. és az efezusi zsinat 1550. évfordulója alkalmából. Mivel a pápa (a merénylet miatt) nem lehetett jelen, beszédét hangfelvételről mondta el. Itt közöljük a fölajánlásról szóló beszéd pontos szöveget: "Ó emberek és népek Anyja, aki ismered minden szenvedésüket és reményüket, anyai szívvel érzed a világban folyó összes harcot a jó és a rossz, a világosság és a sötétség között, halld meg a Szentlélekben közvetlenül Szívedhez intézett kiáltásunkat. »Öleld át az Anya és az Úr Szolgálóleánya szeretetével azokat, akik leginkább várják ezt a szeretetteljes lehajlást«, és azokat is, akiknek odaadására te különösen is vársz. Vedd anyai oltalmadba az egész emberiséget, melyet, ó Anyánk, bizalommal fölajánlunk neked. Jöjjön el mindenki számára a béke és a szabadság ideje, az igazság, az igazságosság és a remény ideje." A Szentatya azonban, hogy még inkább megfeleljen a Szent Szűz kérésének, a Megváltás Szent Éve folyamán kifejezettebbé akarta tenni az 1981. június 7-i, Fatimában 1982. május 13-án megismételt fölajánlást. 1984. március 25-én, megemlékezve Máriának az angyali üdvözlet percében kimondott igen-jéről - lélekben a világ összes, előzőleg "összehívott" püspökével együtt - a pápa Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta mind az embereket, mind a népeket az 1981-ben tett fölajánlás szavaival: A jelenések összes jelentése együttes hívó szava nem más, mint a hit erejének szent eredete.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Rafael arkangyal |
 Pünkösdi ünnep eredete A név eredete és a mezőgazdasági ünnep „Amikor eljön az Igazság Lelke, - magyarázza Jézus Szent János evangéliumában - ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek. Minden, ami az Atyáé, az enyém is. Azért mondtam, hogy az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek.” A görög eredetű pünkösd szó azt jelenti: az 50. nap. A zsidó nép kezdetben, pontosan ötven nappal a húsvét után ünnepelte. Mezőgazdasági ünnep volt, hálaadás Istennek a föld ajándékáért; ekkor kezdődött a búza betakarítása és az első gyümölcsök szürete. Később erre az ünnepre épül rá a törvény tábláinak emlékezete, amelyeket Isten Mózesnek adott a Sínai-hegyen. A zsidó szertartás során pünkösdkor minden munkától tartózkodni kellett, és aki tehette, elzarándokolt Jeruzsálembe. A keresztény hagyományban ezzel szemben a pünkösdről, mint a Szentlélek ünnepéről – mely továbbra is mindig ötven nappal a húsvét után tartandó- Tertullianus (155–220) tesz említést. A történet az Apostolok Cselekedeteiben A Szentlélek kiáradásáról az Apostolok Cselekedete 2. fejezete számol be: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.”
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Mihály arkangyal |
 Az Istennek adott lélek imája Uram, hiszem, hogy bennem vagy! Hiszem,hogy mindig bennem akarsz maradni! Uram, hiszem, hogy a tieid szívéből szeretnéd irányítani és meggyógyítani az embereket! Uram, hiszek irántam való szeretetben. Hiszem, hogy segíteni fogsz nekem. Hiszem, hogy szereteted csak a legjobbat akarja számomra! Uram, hiszem, hogy megmutatod nekem a helyes utat! Hiszem, hogy megadod a helyes felismerést! Hiszem, hogy megadod az erőt, akaratodat teljesíteni! Uram, hiszem, hogy sohasem fogsz elfordulni tőlem! Hiszem, hogy soha nem fogsz kiejteni a kezedből! Hisze, hogy minden bűntől meg fogsz menteni! Uram, hiszem, hogy látod könyörgésre nyújtott kezem! Hiszem, hogy hallod kérő szavaimat! Hiszem, hogy megnyitod nekem szíved! Ámen
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Szeretet angyala |
 Szent Mihály arkangyal Szt Mihály jelenete. - 1. A hagyomány szerint 490: egy jómódú sipontói gazda a város közelében lévő Gargano-hegy oldalában legeltette marhacsordáját, s észrevette, hogy a legszebb bikája elkóborolt. Hosszas keresés után egy barlang szájában talált rá: a bika ott térdelt. Haragjában kapta az íját és rálőtt az állatra, de a kilőtt nyílvessző visszafordult és őt sebezte meg a lábán. A gazda Lőrinc pp-höz sietett és elmondta neki az esetet. A pp. háromnapos böjtöt hirdetett, s a 3. nap végén megjelent Szt Mihály főangyal és ezt mondta neki: „Én vagyok Mihály főangyal, és mindig Isten színe előtt állok. Ez a barlang az én szent helyem, én magam választottam; én őrzöm és vigyázok rá... Ott, ahogy szétnyílik a szikla, bocsánatot nyernek az emberek bűnei... Amit ott kértek imádságban, megkapjátok. Éppen ezért menj és a barlangot szenteld keresztény kultuszhellyé.” – Szent Mihály egyike a hét arkangyalnak. Ő a mennyei hadak nagy és győztes harcosa, aki angyali seregeinek élén letaszította az Isten ellen fellázadt gonoszt és követőit a mennyekből. Mi a szerepe a katolikus hagyományban? – Általában három arkangyalról, Mihályról, Gábrielről és Rafaelről szoktunk beszélni, de már a zsidó apokaliptika is hat vagy hét főangyalról tesz említést. Tóbiás könyvében (12,15) Rafaelről szólva azt mondja a Szentírás, egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr felséges színe elé lépjen. Tehát már itt is kiemelték a hét főangyal különleges szerepét. A keresztény hagyományban ritkán beszélünk hét főangyalról, az apokrif iratokban viszont megtalálhatjuk Uriel, Ráguel és Száriel nevét is. Érezhető azonban, hogy apokrifbeli említésük távolabb áll az Isten igéjétől, amely józanabbul szemléli ezt a kérdést. A liturgikus reform óta együtt ünnepeljük a három főangyalt. Mivel templomunk Szent Mihály nevét viseli, az ő ünneplésére különös hangsúlyt helyezünk. Mihály arkangyal szerepe elsősorban az angyalok bukásával összefüggésben kiemelkedő. Ő az, aki Isten erejét képviseli, ezért „legyőzhetetlen lélek”-nek is szokták nevezni, utalva arra, hogy Luciferrel ellentétben nem lázadt fel Isten ellen, sőt, a mennyei seregek vezéreként letaszítja a sátánt a mélybe. A katolikus hagyomány szerint Mihály a gonosz elleni küzdelem jelképe, akár az Egyház végítélet szerinti, apokaliptikus harcát tekintjük, amelyről már a Jelenések könyvében is olvashatunk, akár mai közössége, illetve a benne élő egyének személyes lelki harcait. Mindnyájan számíthatunk Szent Mihály arkangyal mennyei támogatására. Szent Mihály arkangyal küldetése visszafordítani a jóság és az elégedettség irányába a hitet.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Azrael arkangyal |
 Milyen az, amikor a Teremtő megszólít? A Teremtő minden vallás vezetőt magához szólít. Természetesen gondolati síkon. Szerintetek hogyan teremtettem a Földet? - kérdezi az emberektől. - Hogyan hoztam létre ezt a temérdek víztömeget? - Hogyan hoztam létre a termőtalajt? - Hogyan hoztam létre a növényeket és az állatokat? - Hogyan hoztam létre a ökológiát? - Hogyan hoztam létre az embert? Az, aki erre tudja a választ, az akár megírhatja kommentbe is. A mai kor emberének sem elég az a tudomány, ami erre választ tudna adni. A Termtő ereje hatalmas, ezért megfejthetetlen. Minden ami megfejthetetlen kérdés, örök kutatást igényel, amit a tudomány biztosít nekünk. Ahhoz, hogy a tudomány világa jól működjön, egyensúlyra van szükségünk. Se túl sok, se túl kevés ne legyen mindenből, mert az egyensúly megbomlik. Hogyan alakítod ki az egyensúly világát? - A víztömeg szabályozása csatornarendszerrel: Nem állhatnak a házak vízben, azt a felesleges vizet, ami ellepi a házakat, el kell vezetni olyan területekre, ahol kiszáradtak a medrek. Így őrzöd meg a vizek világát. - A halak világa: Minden olyan terület, ahol a halak kihalófélben vannak, halgazdaságokat kell létrehozni, és tenyészteni kell a halakat. Így őrzöd meg a halak világát. - Az Univerzumban létrehozott víztömeg eljuttatása az Északi és Déli sarkra, amit egy hűtőrács rendszerrel visszafagyasztva visszaállítani kell a jéghegyek világát. A felmelegedés további megelőzése érdekében. A Teremtőnek segítesz vele, hisz azért teremtette az embert, hogy segítse az Univerzum csodáit megőrizni.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Zadkiel arkangyal |
 Anyák napi ima Mindenható Istenem! Köszönöm, hogy olyan édesanyát adtál nekem, aki megtanított engem legelőször is imádkozni. Áldd meg őt, és áldj meg minden édesanyát, akik az anyai méltóságban részesültek, és vállalták mindazokat a fáradalmakat, amelyeket értünk tűrni és szenvedni kellett. Óvd meg őket, ahogyan ők óvtak bennünket minden veszélytől. Lemondva minden kényelemről. Add, ó Istenünk, hogy minden édesanya a Te Szíved szerint nevelje gyermekeit! És áldd meg kérünk, a nagymamákat is, akik nekünk szüleinket felnevelték. Boldogságos Szűzanyánk, Hozzád fordulunk. Fogadj minden édesanyát anyai palástod alá, segítsd őket, hogy olyan szeretettel gondozzák gyermekeiket, amint Te gondoztad egyszülött Szent Fiadat. Növeld az édesanyánkban is, bennünk is a hitet, a reményt és a szeretetet, segíts, hogy soha el ne veszítsük ezt. Taníts meg arra, hogy Istenben bízva boldogok legyünk minden veszélyben, s hogy egykor a fényes égi hazában Veled együtt dicsőíthessük a teljes Szentháromságot. Ámen.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Sariel arkangyal |
 Búzaszentelés A búzaszentelés (latin litaniae maiores, vagyis “nagyobb könyörgés”) a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban. A római katolikusoknál a népszokás napja Szent Márk napja (április 25.) vagy egy ehhez közel eső nap. Régen búzaszentelő körmenetet tartottak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. Közben a Mindenszentek litániáját énekelték, megfelelő helyre érve a celebráns megáldotta a mezőt, és visszatértek a templomba. Bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldották ilyenkor. A hagyomány szerint a búzaszentelő körmenetet Libériusz pápa rendelte el a pogány ambarvalia ünnep helyettesítésére. Tudjuk azt is, hogy Nagy Szent Gergely idején Rómában milyen útvonalon rendezték a körmenetet. A II. Vatikáni zsinat utáni törvények szerint a búzaszentelő körmenetet a templomban végzik, ahol a pap a mezőről hozott vagy erre az alkalomra csíráztatott búzát áld meg. Ebben a formában a szentelés tárgya, a búza (korábban helyette gyakran rozsot találunk) hangsúlyozottabb szerepet kap.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Uriel arkangyal |
 Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb ünnepe: Jézus kínszenvedésének, halálának és sírba tételének napja. Az Anyaszentegyház ősi hagyomány szerint nem mutat be szentmisét ezen napon, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán. Az egyházi év legmegrendültebb liturgiáját ünnepeljük nagypénteken. A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A liturgia színe már előre jelzi a szenvedéstörténetet. A piros szín a vértanúság, a mártírság, a szenvedés színe. A pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz, majd leborul az oltár előtt. Földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az igeliturgia olvasmányai Jézus szenvedésének titkáról szólnak. Az ószövetségi olvasmány Izajás próféta könyvéből hangzik el (Iz 52,13–53,12) az Úr szolgájának sorsáról, az Igaz szenvedéséről szól, akinek áldozatát Isten elfogadta. A szenvedő szolga az ószövetségi Üdvösségközvetítő, a Messiás előképe. A szentleckében Krisztus mint az új szövetség igaz és tökéletes főpapja jelenik meg előttünk (Zsid 4,14–16; 5,7–9). Ezután hangzik el a passió. A János-evangélium (Jn 18,1–19,42) drámai módon idézi fel Krisztus kínszenvedését, halálát és sírba tételét. A szentbeszéd után az egyetemes könyörgések következnek, amikor – lélekben a kereszt alatt állva – könyörgünk az Anyaszentegyházért, a pápáért, a papságért, a hívekért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért; az Egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Haniel arkangyal |
 Pál apostol Miután Júdás meghalt, a tanítványok szerették volna betölteni a helyét, és Mátyásra esett a választás. Ezt követően semmit nem tudunk Mátyás életéről. Őt a tanítványok választották, azonban Jézusnak volt egy saját választottja. Saul, a későbbi Pál apostol halálra kereste és üldözte Jézus követőit. Damaszkuszi útja során megváltozott a gondolkodása, a keresztények mellé állt és elkötelezett Krisztus-követő lett. Az evangélium üzenetével beutazta Levante és Hellász vidékeit, végül eljutott Rómába is. Gyülekezeteket alapított, tanított és leveleket írt, mindezt úgy, hogy sátorkészítőként folytatta saját mesterségét. Munkásságának köszönhetően az I. század végére mintegy tízezer keresztény élt a Római Birodalom területén. Simon apostol Simon Kánából származott, és a Bibliában a zelóta melléknevet kapta. A zelóták egy radikális, szélsőséges vallásipolitikai irányzat képviselői voltak. Gyűlölték a rómaiakat, és szükség esetén kardot is rántottak, nem riadtak vissza a harctól. Simon ettől a mozgalomtól elszakadva lett a Názáreti Jézus tanítványa. Életéről alig tudunk valamit. A hagyomány szerint először Egyiptomba, a Brit-szigetekre, majd Júdás Taddeussal Perzsiába utazott, ahol vele együtt vértanúhalált halt. Egyes beszámolók szerint kettéfűrészelték, ezért a festményeken gyakran fűrésszel is ábrázolják. Máté apostol Máté vámszedő volt Kapernaumban. Abban a korban különösen lenézték ezt a foglalkozást, megvetették a vámszedőket, mert a rómaiaknak dolgoztak, és mert gyakran elvettek a beszedett pénzből. Jézus szó szerint a vámszedő asztal mellől hívta el Mátét. A hagyomány szerint Etiópiába ment hirdetni az evangéliumot. Egy alkalommal hite megtagadására kényszerítették, de ezt nem volt hajlandó megtenni, ezért megölték. Ő írta az Újszövetség elő könyvét, Máté evangéliumát, eredetileg valószínűleg arámi nyelven. Bertalan apostol Bertalanról nagyon keveset tudunk, hiszen a Bibliában szinte csak a tanítványok felsorolásánál találkozunk a nevével, elsősorban Fülöppel együtt említve. János evangéliumában Nátánael néven szerepel. Az előbbi a családi, utóbbi a személyneve lehetett. Egyes ókori iratok szerint Itáliában és Örményországban hirdette az evangéliumot, ahol mártírhalált halt i. sz. 60 körül. Bőrét először lenyúzták, majd lefejezték. A Sixtus-kápolnában Michelangelo freskóján egyik kezében egy kést, a másikban a tulajdon bőrét tartja. Egyesesek szerint Michelangelo erre a bőrre a saját önarcképét festette rá. Péter eredeti neve Simon volt. A Péter nevet, amely követ jelent, Jézustól kapta. A legtöbb képzőművészeti ábrázolás idős emberként mutatja be, valójában azonban Jézusnál egy-két évvel fiatalabb volt, csupán a tanítványok közt számított rangidősnek. Nős ember volt. Halászként dolgozott testvérével, Andrással együtt a Genezáreti-tavon, amikor Jézus hívására a tanítványa lett. A neve számos evangéliumi történetben megjelenik, s lobbanékony természetűnek mutatja be az Ige. Jézus elfogásakor mesterét háromszor is megtagadta, amit mélységesen megbánt. A Szentírásban két levele olvasható. Vértanúhalált halt Rómában, i. sz. 67-ben: a hagyomány szerint fejjel lefelé feszítették keresztre, mert úgy gondolta, nem méltó arra, hogy úgy haljon meg, mint Jézus.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Camael arkangyal |
 Isten útmutatása a Tízparancsolat Az angyalok világában Szentírás. Isten tízparancsolata A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a valláserkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei (Kiv 20). Az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi. érvényessége minden időben megmarad, mivel Jézus azt mondta: "Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni" (Mt 5,17). I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Istent felismerve első kötelességünk a benne való hit, a neki kijáró imádás; hódolat és dicsőítés, uralma kizárólagosságának elismerése. II. Isten nevét hiába ne vedd! Minthogy az ember gondolkodása és kimondott szava között szoros kapcsolat van, e hódolathoz hozzá tartozik Isten nevének (és általában az isteni dolgoknak) tisztelete. III. Az Úr napját szenteld meg! Istentől való függőségünket fejezzük ki azzal, hogy megtartjuk az Úr napját, ezt az időt (egész életünkkel együtt) Neki szenteljük, ugyanakkor a földi munkálkodás múlandóságát jelezve és a végső nyugalmat előlegezve munkaszünetet tartunk! Az első három parancs Isten uralmának elismeréséhez vezetett minket. Csak ez biztosítja az ember tökéletes szabadságát. A Tízparancsolat második része (táblája) az embertársak iránti kötelességeket tartalmazza, összhangban a természeti törvényekkel: IV. Atyádat és anyádat tiszteld! Kapcsolataink közül első az, mely szüleinkhez fűz, hiszen életünket és felnövekedésünket nekik köszönhetjük. A szülői felelősség és a gyermeki tisztelet egymástól elválaszthatatlan. V. Ne ölj! Minden ember élete szent. Az egészség is Isten ajándéka. így kell őriznünk magunk és mások életét. VI. Ne paráználkodj! Az új élet nemzése éppúgy tiszteletet és védelmet kíván, mint az ember teste, s a szerelemben a másik felé megnyíló legbensőbb rejtett valósága. VII. Ne lopj! Az embernek a munkával szerzett tulajdonhoz, az életét biztosító anyagi javakhoz való jogát szavatolja ez a parancs. VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! Az emberek közti kapcsolatok legfőbb munkálója az emberi beszéd. E nagy adománnyal nem élhetünk vissza, nem használhatjuk mások kárára. A parancs a nyelvvel elkövethető legnagyobb bűnt is jelzi, s általánosságban is elénk állítja az igaz beszédet, mint Istentől szabott kötelességet. IX. Felebarátod házastársát ne kívánd! X. Mások tulajdonát ne kívánd! Az igaz cselekedetek mellett az igaz érzések, gondolatok, vágyak is az isteni akarat teljesítéséhez tartoznak.
|
Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32
Magyar fordts: PHP Studio - Warner
Powered by PHP guestbook 1.41 from PHPJunkyard - Free PHP scripts