Oldal megjelenítése: 14/37. Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Haniel arkangyal |
 NAGY SZENT GERGELY PÁPA Amikor Gergely még szerzetes volt és a kolostor íróműhelyében dolgozott, egy hajótörött képében angyal zörgetett az ajtón, s segítséget kért. Gergely adott neki egy ezüstöt. Nem sokkal később a hajótörött ismét visszajött további segítségért. Megint kapott egy ezüstöt. Mikor harmadszor tért vissza, Gergely egy árva tallért nem talált az egész kolostorban. Ezért fogta azt az ezüst tálat, amelyben az édesanyja főzeléket szokott neki küldeni, odaajándékozta a koldusnak, aki vidáman ment el. Később, amikor Gergely már pápa volt, gyakran meghívott az asztalához szegényeket. Az egyik nagycsütörtökön meghagyta a kancellárjának, hogy gyűjtsön össze tizenkét szegényt. Mikor asztalhoz ültek, Gergely meglepődve látta, hogy a vendégek tizenhárman vannak. Számon kérte a kancellártól a pontatlanságot, de az azzal szabadkozott, hogy ő csak tizenkét vendéget hozott, számoljon csak utána a pápa. És valóban, a tizenharmadik vendéget más nem látta, csak Gergely. Maga mellé vette tehát ezt a titokzatos vendéget az asztalnál, és érdeklődött a neve után. Akkor az idegen így válaszolt neki: „Tudd meg, hogy én vagyok az a hajótörött, akinek annak idején az ezüsttálat ajándékoztad. És azt is tudd meg, hogy az Úr azon a napon választott ki téged arra, hogy az Egyház feje légy”. Gergely csodálkozva kérdezte, honnan tudja mindezt. Az erre így válaszolt: „Én angyal vagyok, és az Úr azért küldött hozzád, hogy őrizzelek. Amit csak kérsz az Úrtól, általam kapod meg tőle”. Egy másik legendából tudjuk, hogy első pápai cselekedete még a fölszentelése előtt egy könyörgő körmenet volt, amellyel a sokat szenvedett római népért vezekelt. Mezítláb ment a körmenetben, az emberek pedig imádkozva és énekelve vonultak vele a Lateránból a Szent Péter-bazilikába. Mikor a Tiberis felé közeledtek, csodálatos látványban volt részük: Hadrianus császár síremléke fölött megpillantották Mihály főangyalt, aki irgalmas tekintettel hüvelyébe helyezte lángoló kardját. És ezzel a várost sújtó csapások megszűntek. E jelenés emlékére áll ma is Mihály főangyal bronzszobra az Angyalvár felett. Forrás: https://szaboferi.hu/gergely.html
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Camael arkangyal |
 Ima a Nagyböjt kezdetén Úr Jézus Krisztus Istenünk, a föld összes határain és messze tengeren levők reménysége, ki a bűnbánattartásra és a szenvedélyek megfékezésére nekünk példát mutattál, eszerint böjti napokat rendeltél el az ószövetségi törvény s a próféták által. Ki magad az idők teljével a földön megjelenvén, negyven nap és éjjel böjtölve azt törvényerőre emelted, és megszentelted, kegyesen és irgalmasan engedd, hogy mindnyájan tökéletes bűnbánattal, őszinte alázatossággal, buzgó imával, szellemi szomjúsággal és éhezéssel, gyakori térdhajtással és töredelmes szívvel kezdjük meg a szent napokat, hogy azok tartamát hiba nélkül, tiszta lelkiismerettel fejezzük be, a hitegységet megőrizzük és a bűn felett győzelmet üljünk. Állítsd azért életünk mellé a béke angyalát, hogy összes ellenségeink incselkedései és akadályvetései ellenére óvja meg az eltévelyedéstől, megbotlástól járás- kelésünket, az összes erények követőjévé emeljen, hogy a böjt küzdelmében a szenvedélyek megfékezésére, lelkünk és testünk megtisztítására a te hatalmaddal erősítsen meg. Mert az irgalom, könyörület és emberszeretet Istene vagy, ki mindnyájunkat üdvözíteni akarsz, azért Neked, a te kezdetnélküli Atyáddal, legszentebb, jóságos és elevenítő lelkeddel együtt dicsőséget zengünk most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Metatron arkangyal |
 Alapige: Zsid 3,12–14 „Vigyázzatok, atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen, gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon; hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által: mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk.” Vigyázz a mára! Ez az ige harmadik üzenete. mikor így szól: „…intsétek egymást minden napon, míg tart a ma…” Vigyázz Krisztusra! Ez az ige utolsó üzenete, mikor így szól: „…részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk.” Vigyázz Krisztusra! Örökké vigyázni, sohsem pihenni nem könnyű, de aki mindvégig vigyáz, az elérkezik egyszer Isten nyugodalmába. Ámen.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Gábriel arkangyal |
 MÓZES ELSŐ KÖNYVE A TEREMTÉSRŐL Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. 1 Móz. 2,4., 1 Móz. 2,5., Zsolt. 33,6., Zsolt. 89,12., Zsolt. 136,5., Csel. 14,15., Csel. 17,24., Zsid. 11,3., Jób. 33,4. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. 2 Kor. 4,6. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. Ésa. 45,7. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap. És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektől. Jer. 10,12., Jer. 51,15. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn. Zsolt. 148,4. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap. És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn. Jób. 38,8., Zsolt. 33,6., Zsolt. 33,7., Zsolt. 33,9., Zsolt. 136,6. És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó. Zsolt. 95,5. Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn. Hajta tehát a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, a melynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. És lőn este és lőn reggel, harmadik nap. És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek. Zsolt. 104,19. És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lőn. Jer. 31,35. Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. Zsolt. 136,7., Zsolt. 136,9. És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre; És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválaszszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó. És lőn este és lőn reggel, negyedik nap. És monda Isten: Pezsdűljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén. És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, a melyek nyüzsögnek a vizekben az ő nemök szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. És megáldá azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön. 1 Móz. 8,17. És lőn este és lőn reggel, ötödik nap. Azután monda az Isten: Hozzon a föld élő állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lőn. Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatotokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó. És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. 1 Móz. 5,1., 1 Kor. 11,7., Kol. 3,10. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. Mát. 19,4., Márk. 10,6. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. És monda Isten: Imé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledeül. 1 Móz. 9,3., Zsolt. 115,16. A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, a melyekben élő lélek van, a zöld fűveket adom eledelűl. És úgy lőn. Zsolt. 104,14. És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Rafael arkangyal |
 Ó, édes Istenem! Hálát rebeg lelkem, Hogy egész napon át Úgy szerettél engem. Bánom sok vétkemet, Szent Fiadnak vére, Mossa meg kegyesen Szívemet fehérre! ÁMEN
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Mihály arkangyal |
 Angyali útmutatás Mit felel a világ az angyali útmutatásokra? Az angyalok világában azt véled felfedezni, hogy mindenhol ott van. Amikor eljutsz erre a szintre, akkor veszed észre a Teremtő erejét, és az angyalok világát. A csoda maga a világ, ítélete szerint a láthatatlan, ismeretlen, titokzatos másik világ ebbe látható, megérthető, megmagyarázható, Isteni és Emberi törvényekkel szabályozott életben. Ezt a titokzatos világot, amely betör az emberi életbe, nevezhetjük Istennek, sorsnak, vagy szerencsének, esetleg véletlennek, de abban mindenki egyetért, hogy csoda csak úgy lehet, ha valami titokzatos dolog történik ebben az érthető, megmagyarázható világban. A világ szerint a csoda lényeges feltétele, hogy a természeti törvények összessége alkotja világunkat. Ezeket a folyamatokat akkor veszed észre, ha észreveszed a körülötted lévő világot. Az angyalok, az érzékenység és szépség erejével rendelkező lények. Környezetedben minden ezt mutatja, akkor teljesítetted az angyalok világát ha ezekre odafigyelsz. Szükség van rád, mert az angyalok az ember nélkül nem tudták volna létrehozni ezt a világot, és fordítva, az ember sem létezne Isten és az Angyalai nélkül.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Szeretet angyala |
 Antoine de Saint-Exupéry: Fohász. Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes időbeosztásban! Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez! Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat! Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk! Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához! Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk. Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni! Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra. Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk! Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen – szavakkal vagy szavak nélkül – egy kis jóságot közvetíthessek! Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől! Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van! Taníts meg a kis lépések művészetére!
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Azrael arkangyal |
 ASSISI SZENT FERENC IMÁJA Uram, adj türelmet, Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni, Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, Amit lehet, és adj bölcsességet, Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni. Uram, tégy engem békéd eszközévé, hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek, hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak, hogy összekössek, ahol széthúzás van, hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz, hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik, hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik. Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem, nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek. Mert aki így ad, az kapni fog, aki elveszíti magát, az talál, aki megbocsát, annak megbocsátanak, aki meghal, az fölébred az örök életre. Ámen.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Zadkiel arkangyal |
 Olvasd: Máté 21,42. „Az Úrtól lett ez és csodálatos a mi szemünk előtt!” Jézus csodáinak kérdését kétféleképpen lehet megközelíteni. Vagy úgy, hogy kiválasztunk Jézus Krisztus csodatételei közül egyet, s azt próbáljuk elemezni, levonni belőle az általános következtetéseket, feleletet találni erre a kérdésre: mi a csoda, és mi annak a célja? Vagy pedig úgy, hogy kikeressük Jézusnak egy olyan kijelentését, amelyben Ő maga általánosságban szól a csodáról. Ilyen kijelentés mai igénk: „Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: Sohasem olvastátok az írásokban: A kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé! Az Úrtól lett ez és csodálatos a mi szemünk előtt!” Ez a kijelentés, melyről Jézus beszél, sok ember szemében egyáltalán nem számít csodának... Nem a halálból való feltámasztásról, gyógyíthatatlan betegségből való meggyógyulásról beszél, hanem a kiválasztó és üdvösséget ajándékozó Isten kegyelméről. Jézus ebben lát csodát. Most függetlenítsük magunkat attól a ténytől, hogy Jézus olyan csodáról beszél, amit általában a világ nem fogad el csodának. Mit üzen nekünk ez az állásfoglalás? Mi a csoda? Amit mi csodának látunk, az nem csoda Isten szemében. Nálunk a csoda mindig valami rendkívüli, különleges, a természeti törvényekkel ellenkező esemény. Istennél a csoda természetes. Látjuk ezt abból is, hogy azt mondja csodának, ami az Úrtól van. Jézus szerint a csoda nem más, mint Isten közvetlen beavatkozása az embernek, a világnak az életébe. Istennek tehát minden ténykedése csoda, csak mi nem látjuk mindegyiket annak. Mit felel erre a világ? A csoda a világ ítélete szerint a láthatatlan, ismeretlen, titokzatos másik világnak a betörése ebbe a látható, megérthető, megmagyarázható, isteni és emberi törvényekkel szabályozott életbe. Ezt a titokzatos világot, amely betör az emberi életbe, nevezhetjük Istennek, sorsnak, vagy szerencsének, esetleg véletlennek, de abban mindenki egyetért, hogy csoda csak úgy lehet, ha valami titokzatos dolog történik ebben az érthető, megmagyarázható világban. A világ szerint a csoda lényeges feltétele, hogy a természeti törvény áthágásával történjék valami. Mi is az a természeti törvény? Világos, hogy ez a világ a rendnek a világa. Az írás szerint a világ a teremtés előtt egy nagy káosz volt, s ebből teremtett Isten egy rendezett világot, melynek megvannak a maga törvényei. De teljes tévedésben van az az ember, aki azt gondolja, hogy a természeti törvény elgépesítette az egész világot, s a világ olyan, mint egy kitűnően megszerkesztett gép, amelyben simán gördül minden, a mű mehet, s az alkotó pihen. A világ nem gépezet, mert ha az lenne, akkor az ok és okozat törvénye uralkodnék benne és a jelenből ki lehetne számítani a jövendőt. De nem lehet kiszámítani. Van valami a természeti törvényeken kívül a világ életében, s ez az úgynevezett bizonytalansági hányados. Emiatt a történeti prognózis éppoly bizonytalan, mint az időprognózis. Ezért téved sokszor az időjóslás is. Mik a bizonytalansági hányadosok? Az egyiknek ezt a nevet lehetne adni: a permutáció és variáció törvénye. A természeti törvény szerint történik valami, de annyi változata lehet annak ami történik, hogy az kiszámíthatatlanná válik. A másik kiszámíthatatlan tényező még titokzatosabb. Ezt személyes hányadosnak nevezzük. Egyszerű példát mondok. A légy pontosan a természeti törvény szerint repül. De azt senki sem tudja kiszámítani, hogy miért pont az én orromra akar repülni, mikor én aludni szeretnék. Ez a személyi hányados. A természeti törvény az ember számára bálvánnyá lett, pedig maga a természettudomány már kimutatja, hogy a természeti törvények egyáltalában nem változhatatlanok, s nem embertől függő valóságok. A természeti törvény emberi hipotézis, elmélet csupán. Isten csodát tehet a természeti törvények útján is, de azok ellenére is. Nem a természeti törvény az úr az Isten fölött, hanem Isten az Úr a természeti törvény fölött. A csoda tehát nem az értelem, hanem a hit kérdése. Jézus sohasem magáért tett csodát, hanem mindig Isten dicsőségére, emberi szánalomból és azért, hogy hitre vezesse az embereket. Szégyelljük magunkat azért, hogy még mindig nem látjuk elég nagy csodának azt, hogy Isten minket kiválasztott üdvösségre, és Fiát adta értünk! Hálát adunk Neked Urunk, hogy Te minden veszedelemben utánunk nyúlsz és segíteni akarsz rajtunk. Kérünk, most is taníts minket bízni, erősítsd hitünket, hogy legyen mindig elég annak elhordozásához, amit jónak látsz vállunkra rakni. Köszönjük, hogy imádságot meghallgató Isten vagy, a mi Urunk Jézus Krisztus, a Te szent Fiad által. Ámen. Légyen, mint Isten akarja, Végzése üdvös és szent, Ha hív leszek, erős karja Segít, s a bajban megment. Ha bú emészt, ha küld rám vészt, Mind csak javamra fordul; Mint gyermekét híven megvéd, S nem sújtol erőmön túl. (363. ének) Címkék: Túróczy Zoltán
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Sariel arkangyal |
 Jézus élete Jézus a gyógyító irgalom kútfeje volt a világ számára, életéből a názáreti elszigeteltségben töltött évek alatt is együttérzés és gyengédség áradt. Jelenlétében mindenki boldogabb lett – az idősek, a bánatosak és szenvedők, a bűn terhe alatt roskadók, az ártatlan örömmel játszadozó gyermekek, a ligetek parányi teremtményei, a terhet cipelő, türelmes állatok is. Ő, aki hatalma szavával világokat tartott fenn, lehajolt egy sérült madárhoz is. Semmi sem kerülte el a figyelmét, szolgálatában semmit nem tartott rangon alulinak. Amint növekedett bölcsességben és teste állapotában, Jézus úgy növekedett az Isten és emberek előtti kedvességben is. Minden szív rokonszenvét megnyerte, mert képes volt együtt érezni mindenkivel. A remény és bátorítás légköre vette körül, és áldássá tette Őt minden otthonban. Szombaton a zsinagógában is gyakran felkérték, hogy olvasson fel a próféták írásaiból, és a hallgatók szíve megborzongott, amint a szent szöveg jól ismert szavaiból új világosság ragyogott elő. Jézus Krisztus mégis kerülte a feltűnést. Názáreti tartózkodásának egész ideje alatt sohasem nyilvánította ki csodálatos hatalmát. Nem törekedett rangra, és nem vett fel címeket. Csendes, egyszerű élete, sőt az is, hogy a Szentírás hallgat első éveiről, fontos tanulságot hordoz. Minél csendesebb és egyszerűbb a gyermek élete, annál mentesebb a mesterséges izgalmaktól, és minél inkább összhangban van a természettel, annál kedvezőbben fejlődik fizikai és értelmi képessége és lelki ereje. Jézus a mi példaképünk. Sokan érdeklődéssel időznek nyilvános szolgálatánál, miközben észrevétlenül elhaladnak első éveinek tanításai mellett. Pedig otthoni élete is példa minden gyermek és ifjú számára. Az Üdvözítő szegénnyé lett, hogy megtaníthassa, alacsony sorban is milyen közel kerülhetünk Istenhez. Az volt a célja, hogy Atyja örömére éljen, tisztelje és dicsőítse Őt az élet mindennapi dolgaiban. Munkásságát azzal kezdte, hogy megtisztelte a mindennapi kenyerükért keményen megdolgozó munkásemberek szerény mesterségét. Éppúgy Istent szolgálta akkor is, amikor a gyalupadnál dolgozott, mint amikor csodákat tett a sokaság előtt. Az Atya így szólt Jézus Krisztusról a Szentlélek által: „Ímé, az én szolgám, akit gyámolítok, az én választottam, akit szívem kedvel.” (Ésa 42,1) Ezek a szavak minden fiatalra vonatkoznak, aki egyszerű otthonában Jézus hűségének és engedelmességének példáját követi.
|
Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37
Magyar fordts: PHP Studio - Warner
Powered by PHP guestbook 1.41 from PHPJunkyard - Free PHP scripts