Oldal megjelenítése: 9/32. Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Azrael arkangyal |
 Összegezve az angyalokat, akik fentről néznek ránk, segíteni szeretnének életünk alakulásában, de a nagyobb döntésekben és tettekben nem tudnak beleszólni. Láthatatlan támogatást nyújtanak, de közben nagyon fontos és hatalmas ez az energia, amivel minket túljuttatnak a nehezebb időszakokon. Az ember számára természetes dolog, hogy van levegő, van víz, van termőföld. A valóságban Isten teremtő ereje kellett hozzá, ami pénzben nem mérhető fel, és nem kért cserébe semmit, csak annyit, hogy vigyázz rá, és az angyali figyelmeztetések segítenek abban, hogy megértsd Isten szavait. Ezt át kell élnünk, és meg kell tapasztalnunk, hogy megtudd milyen hatalmas erő maga a Teremtő erő. A hitet megszerezni nem könnyű, de kitartással odaadással és szertetettel valamint nyíltsággal bármit el lehet érni. Az időt ingyen kapod, de valójában felbecsülhetetlen értékű. Nem birtokolhatod, de kihasználhatod. Nem tarthatod meg, de eltöltheted. S ha egyszer elvesztegetted, bizony soha többé nem kaphatod vissza azokat a perceket. Angyali életed legszebb része, hogy segíthess másokon. Angyali cselekedetként élheted napjaid. Így áldassék a napod! Az angyali útmutatás összefügg az örökké tartó felfedezések világával. A világ ami körülvesz egy hosszú folyamat része, amit csak tudással és tanulással tudsz megérteni. A Magvetők , a Szentek élete, Jézus élete, a Teremtés nagy összhangban áll egymással.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Zadkiel arkangyal |
 Jézus tanításainak lényege a szeretet, Isten és embertársaink iránt. Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot, a bosszút, hiszen megbocsátás nélkül nincs szeretet. Életével, földi ténykedésével is példát mutatott, megtestesítette, tapasztalhatóvá tette azt az életet és azt a magatartást, melyet Isten követelt az emberektől. Tanait legteljesebben a Genezáreti tavat övező hegyek egyikén, Kafarnaum közelében, körülbelül ötezer ember előtt mondta el. Szónoklata "Hegyi beszéd" néven, Máté evangéliumában maradt fenn. Miközben Jézus csodákat tett (pl.: a víz borrá változtatása, egy vihar lecsendesítése, kenyér szaporítás, vízen járás) és sok embert meggyógyított (leprások, bénák, vakok) illetve feltámasztott (Lázár feltámasztása János evangéliumában), nevét megismerte az egész provincia. Amerre járt, tömegek kísérték. Pilátus a Római Birodalom helytartója pedig "kezeit mosva" halálra ítélte Jézust. Döntésében szerepet játszott, hogy Kajafás értésére adta, ha nem ítéli kereszthalálra Jézust, akkor a rómaiak ellen lázítja a lakosságot. Ám Pilátus még így is lehetőséget adott arra, hogy a júdeai nép megmentse Jézust a kínhaláltól, amikor a húsvéti amnesztia jogszokását felelevenítette. (A húsvéti ünnep alkalmával joguk volt amnesztiát kérni a rómaiaktól egy fogoly számára) Pilátus feltette hát a kérdést az összegyűlt tömegnek: a két zsidó fogoly közül Jézus, vagy Barabás kapjon amnesztiát, vagyis szabadságot. A tömeg azonban ekkor már a főpapok befolyása alatt állt és Barabás nevét kiabálta. Így végül Pilátus kénytelen volt kimondani a halálos ítéletet. Jézust megkorbácsolták, fejére töviskoronát tettek, majd nehéz fakeresztjének 40 kg -os vízszintes részét hátára téve a Jeruzsálemi Golgota hegyre kísérték, ahol Kr. u. 30 április 3-án, délután három órakor megfeszíttették. (Eközben elsötétedett a nap, feltehetően épp napfogyatkozás volt.) A hagyomány szerint ekkor egy Longinus nevű katonatiszt (egy százados), aki más katonákkal együtt ott állt Krisztus keresztjénél, Pilátus parancsára lándzsával döfte át az Úr oldalát. Később azt látva ahogyan Jézus meghalt eljutott a fölismerésre: "Ez az ember valóban Isten Fia volt!" A nagyszombat csöndes: miután halálát követően Arimateai József és Nikodémus segítségével eltemették Jézust (erről a bibliai jelenetről szól cikkünk nyitóképe), az abban az évben szombatra eső ószövetségi húsvétot a tanítványok a törvénynek megfelelően (csendben) töltötték. Így ma az egyház is csöndben elmélkedi át mindazt, ami történt és közben imádságos lélekkel készül a feltámadás örömünnepére (vasárnap hajnalra). Az üdvösségtörténetben ugyanakkor fontos, hogy ez a nap Jézus pokolra szállásának napja is egyben: ez Jézus isteni hatalmát fejezi ki, mégpedig azt, hogy hatalma van a halál és az alvilág fölött. E kettő hatalmát Krisztus éppen feltámadásával töri majd meg. Az, hogy Jézus alá szállt a poklokra, valójában azt jelenti, hogy a halál vállalása egyben a teljes engedelmesség kifejezése volt az Atya iránt.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Sariel arkangyal |
 Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb ünnepe: Jézus kínszenvedésének, halálának és sírba tételének napja. Az Anyaszentegyház ősi hagyomány szerint nem mutat be szentmisét ezen napon, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán. Az egyházi év legmegrendültebb liturgiáját ünnepeljük nagypénteken. A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A liturgia színe már előre jelzi a szenvedéstörténetet. A piros szín a vértanúság, a mártírság, a szenvedés színe. A pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz, majd leborul az oltár előtt. Földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az igeliturgia olvasmányai Jézus szenvedésének titkáról szólnak. Az ószövetségi olvasmány Izajás próféta könyvéből hangzik el (Iz 52,13–53,12) az Úr szolgájának sorsáról, az Igaz szenvedéséről szól, akinek áldozatát Isten elfogadta. A szenvedő szolga az ószövetségi Üdvösségközvetítő, a Messiás előképe. A szentleckében Krisztus mint az új szövetség igaz és tökéletes főpapja jelenik meg előttünk (Zsid 4,14–16; 5,7–9). Ezután hangzik el a passió. A János-evangélium (Jn 18,1–19,42) drámai módon idézi fel Krisztus kínszenvedését, halálát és sírba tételét. A szentbeszéd után az egyetemes könyörgések következnek, amikor – lélekben a kereszt alatt állva – könyörgünk az Anyaszentegyházért, a pápáért, a papságért, a hívekért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért; az Egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Uriel arkangyal |
 Az angyali találkozásnak más mondandója van. Jé, egy igaz barát, egy angyali teremtés került az utunkba. Az angyalok világa nem csak arról szól, hogy boldog vagy, hanem arról is, hogy mennyi embert tudsz boldoggá tenni. Az angyali találkozás mindig jócselekedetek összességéből adódik össze, és a teremtés lesz a gyümölcse. A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre, összetartó ereje pedig maga a teremtő erő. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit, egyszerűen csak jó együtt lenni. Ha angyal segíti utadat, azzal azt segíti, hogy olyan emberekkel hoz össze a sors, amitől szebb és jobb lesz az életed. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol, hogy ismerem őt. Nem láthattam, nem ismerhettem, mégis az első találkozás egy különleges érzést ad. Rögtön ismerősnek tűnik, mintha mindig is ismertem volna. Mindig kiemel, és felemel a közelsége, több és jobb leszel a közelében. Erősíti benned a jót, és kitüntet figyelmével, és te is figyelsz rá. Földi angyalok találkozása egy összetett világ ez alkotja magát a világmindenséget.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Haniel arkangyal |
 NAGY SZENT GERGELY PÁPA Amikor Gergely még szerzetes volt és a kolostor íróműhelyében dolgozott, egy hajótörött képében angyal zörgetett az ajtón, s segítséget kért. Gergely adott neki egy ezüstöt. Nem sokkal később a hajótörött ismét visszajött további segítségért. Megint kapott egy ezüstöt. Mikor harmadszor tért vissza, Gergely egy árva tallért nem talált az egész kolostorban. Ezért fogta azt az ezüst tálat, amelyben az édesanyja főzeléket szokott neki küldeni, odaajándékozta a koldusnak, aki vidáman ment el. Később, amikor Gergely már pápa volt, gyakran meghívott az asztalához szegényeket. Az egyik nagycsütörtökön meghagyta a kancellárjának, hogy gyűjtsön össze tizenkét szegényt. Mikor asztalhoz ültek, Gergely meglepődve látta, hogy a vendégek tizenhárman vannak. Számon kérte a kancellártól a pontatlanságot, de az azzal szabadkozott, hogy ő csak tizenkét vendéget hozott, számoljon csak utána a pápa. És valóban, a tizenharmadik vendéget más nem látta, csak Gergely. Maga mellé vette tehát ezt a titokzatos vendéget az asztalnál, és érdeklődött a neve után. Akkor az idegen így válaszolt neki: „Tudd meg, hogy én vagyok az a hajótörött, akinek annak idején az ezüsttálat ajándékoztad. És azt is tudd meg, hogy az Úr azon a napon választott ki téged arra, hogy az Egyház feje légy”. Gergely csodálkozva kérdezte, honnan tudja mindezt. Az erre így válaszolt: „Én angyal vagyok, és az Úr azért küldött hozzád, hogy őrizzelek. Amit csak kérsz az Úrtól, általam kapod meg tőle”. Egy másik legendából tudjuk, hogy első pápai cselekedete még a fölszentelése előtt egy könyörgő körmenet volt, amellyel a sokat szenvedett római népért vezekelt. Mezítláb ment a körmenetben, az emberek pedig imádkozva és énekelve vonultak vele a Lateránból a Szent Péter-bazilikába. Mikor a Tiberis felé közeledtek, csodálatos látványban volt részük: Hadrianus császár síremléke fölött megpillantották Mihály főangyalt, aki irgalmas tekintettel hüvelyébe helyezte lángoló kardját. És ezzel a várost sújtó csapások megszűntek. E jelenés emlékére áll ma is Mihály főangyal bronzszobra az Angyalvár felett. Forrás: https://szaboferi.hu/gergely.html
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Camael arkangyal |
 Ima a Nagyböjt kezdetén Úr Jézus Krisztus Istenünk, a föld összes határain és messze tengeren levők reménysége, ki a bűnbánattartásra és a szenvedélyek megfékezésére nekünk példát mutattál, eszerint böjti napokat rendeltél el az ószövetségi törvény s a próféták által. Ki magad az idők teljével a földön megjelenvén, negyven nap és éjjel böjtölve azt törvényerőre emelted, és megszentelted, kegyesen és irgalmasan engedd, hogy mindnyájan tökéletes bűnbánattal, őszinte alázatossággal, buzgó imával, szellemi szomjúsággal és éhezéssel, gyakori térdhajtással és töredelmes szívvel kezdjük meg a szent napokat, hogy azok tartamát hiba nélkül, tiszta lelkiismerettel fejezzük be, a hitegységet megőrizzük és a bűn felett győzelmet üljünk. Állítsd azért életünk mellé a béke angyalát, hogy összes ellenségeink incselkedései és akadályvetései ellenére óvja meg az eltévelyedéstől, megbotlástól járás- kelésünket, az összes erények követőjévé emeljen, hogy a böjt küzdelmében a szenvedélyek megfékezésére, lelkünk és testünk megtisztítására a te hatalmaddal erősítsen meg. Mert az irgalom, könyörület és emberszeretet Istene vagy, ki mindnyájunkat üdvözíteni akarsz, azért Neked, a te kezdetnélküli Atyáddal, legszentebb, jóságos és elevenítő lelkeddel együtt dicsőséget zengünk most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Metatron arkangyal |
 Alapige: Zsid 3,12–14 „Vigyázzatok, atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen, gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon; hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által: mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk.” Vigyázz a mára! Ez az ige harmadik üzenete. mikor így szól: „…intsétek egymást minden napon, míg tart a ma…” Vigyázz Krisztusra! Ez az ige utolsó üzenete, mikor így szól: „…részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk.” Vigyázz Krisztusra! Örökké vigyázni, sohsem pihenni nem könnyű, de aki mindvégig vigyáz, az elérkezik egyszer Isten nyugodalmába. Ámen.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Gábriel arkangyal |
 MÓZES ELSŐ KÖNYVE A TEREMTÉSRŐL Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. 1 Móz. 2,4., 1 Móz. 2,5., Zsolt. 33,6., Zsolt. 89,12., Zsolt. 136,5., Csel. 14,15., Csel. 17,24., Zsid. 11,3., Jób. 33,4. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. 2 Kor. 4,6. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. Ésa. 45,7. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap. És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektől. Jer. 10,12., Jer. 51,15. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn. Zsolt. 148,4. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap. És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn. Jób. 38,8., Zsolt. 33,6., Zsolt. 33,7., Zsolt. 33,9., Zsolt. 136,6. És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó. Zsolt. 95,5. Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn. Hajta tehát a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, a melynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. És lőn este és lőn reggel, harmadik nap. És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek. Zsolt. 104,19. És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lőn. Jer. 31,35. Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. Zsolt. 136,7., Zsolt. 136,9. És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre; És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválaszszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó. És lőn este és lőn reggel, negyedik nap. És monda Isten: Pezsdűljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén. És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, a melyek nyüzsögnek a vizekben az ő nemök szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. És megáldá azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön. 1 Móz. 8,17. És lőn este és lőn reggel, ötödik nap. Azután monda az Isten: Hozzon a föld élő állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lőn. Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatotokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó. És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. 1 Móz. 5,1., 1 Kor. 11,7., Kol. 3,10. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. Mát. 19,4., Márk. 10,6. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. És monda Isten: Imé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledeül. 1 Móz. 9,3., Zsolt. 115,16. A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, a melyekben élő lélek van, a zöld fűveket adom eledelűl. És úgy lőn. Zsolt. 104,14. És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Rafael arkangyal |
 Ó, édes Istenem! Hálát rebeg lelkem, Hogy egész napon át Úgy szerettél engem. Bánom sok vétkemet, Szent Fiadnak vére, Mossa meg kegyesen Szívemet fehérre! ÁMEN
|
||
| Név: | Mondandó: | ||
| Név: Mihály arkangyal |
 Angyali útmutatás Mit felel a világ az angyali útmutatásokra? Az angyalok világában azt véled felfedezni, hogy mindenhol ott van. Amikor eljutsz erre a szintre, akkor veszed észre a Teremtő erejét, és az angyalok világát. A csoda maga a világ, ítélete szerint a láthatatlan, ismeretlen, titokzatos másik világ ebbe látható, megérthető, megmagyarázható, Isteni és Emberi törvényekkel szabályozott életben. Ezt a titokzatos világot, amely betör az emberi életbe, nevezhetjük Istennek, sorsnak, vagy szerencsének, esetleg véletlennek, de abban mindenki egyetért, hogy csoda csak úgy lehet, ha valami titokzatos dolog történik ebben az érthető, megmagyarázható világban. A világ szerint a csoda lényeges feltétele, hogy a természeti törvények összessége alkotja világunkat. Ezeket a folyamatokat akkor veszed észre, ha észreveszed a körülötted lévő világot. Az angyalok, az érzékenység és szépség erejével rendelkező lények. Környezetedben minden ezt mutatja, akkor teljesítetted az angyalok világát ha ezekre odafigyelsz. Szükség van rád, mert az angyalok az ember nélkül nem tudták volna létrehozni ezt a világot, és fordítva, az ember sem létezne Isten és az Angyalai nélkül.
|
Oldalak száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32
Magyar fordts: PHP Studio - Warner
Powered by PHP guestbook 1.41 from PHPJunkyard - Free PHP scripts